14 Written explanations of Csaba SÓGOR

Üdvözölni szeretném, hogy a kohéziós politika két legfontosabb pénzalapjáról szóló jelentés számos ponton javít a Bizottság eredeti javaslatán. Két dolgot emelnék ki: Az első az, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok általános fejlettségi szintje lassan közeledik egymáshoz, az Unió legtöbb országában, de legfőképpen az újonnan csatlakozott tagországokban, egyre jobban mélyül a szakadék a fővárost és egyéb nagy városokat tömörítő, gazdaságilag jól teljesítő régiók és a szegényebb régiók között. Európa keleti részén szintén ehhez a jelenséghez kapcsolódik a vidéki régiók városoktól való látványos lemaradása. Romániában például az átlaghoz képest a falvakban látványosan magasabb a szegénységi szint és a munkanélküliség.Az ehhez kapcsolódó elvándorlás és elöregedés, az oktatási, szociális és egészségügyi minőségi ellátás hiánya, pedig egy ördögi kört eredményez. És akkor még nem is beszéltünk a romák halmozottan nehéz helyzetéről. Ezért is volt meglepő, hogy az eredeti Bizottsági javaslat jóformán említést sem tett a leszakadó vidéki régiókról. Európának továbbra is olyan kohéziós politikára van szüksége, ami biztos támasz legszegényebb régiói számára is.

Megszavaztam az interneten érvényes szerzői jogi szabályokról szóló jelentést. Az irányelv hatására egyrészt ezentúl az európai sajtókiadók szerzői jogvédelemben részesülnek az interneten, ez pedig elsősorban az európai minőségi újságírást valamint az újságírók megfelelő díjazását fogja segíteni. A sajtókiadóknak joguk lesz az online platformoktól (például hírgyűjtő oldalaktól) a műveik felhasználása által generált bevételekből részesedésest kapni.Ugyanakkor a megegyezés fontos az európai kreatív ágazat számára is. Az internetes platformok felelősek lesznek a szerzői jogok megsértéséért. Ez azt jelenti, hogy az európai szerzők, zeneszerzők és más szerzői jogok tulajdonosai védelmet élveznek majd az online világban. Az internet továbbra is szabad marad, viszont biztosítani fogjuk, hogy a nagy platformok ne használják fel tisztességtelenül mások munkáját, hanem megfelelő jogdíjat biztosítsanak a szerzők számára.

A megerősített együttműködés jogintézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be, de már azelőtt is sok példa volt az ilyen logika mentén létrejött mechanizmusokra, gondoljunk csak a schengeni övezetre vagy az eurózónára. Az EU tagállamai számának növekedésével arra kell számítani, hogy egyre több területen állhat elő az a helyzet, hogy a tagállamok nem mindegyike szeretné elmélyítené az együttműködést bizonyos területeken. Ez már korábban is előfordult, hiszen sem a schengeni övezetben, sem az eurózónában nem vesz részt az összes régi tagállam. Ezért a jövőben megnövekedhet a megerősített együttműködések száma és kiterjedtsége, ami egy teljesen jó megoldás arra, ha bizonyos területen az egyhangúság követelménye miatt nem sikerül előrehaladni. Sőt, azokon a területeken is el lehet gondolkodni az alkalmazásán, ahol minősített többséggel át lehetne vinni egy döntést. Az EU ugyanis csak úgy fejlődhet harmonikusan az összes tagállama megelégedésére, ha figyelembe veszi a tagállamok eltérő megközelítését és nem bélyegzi Európa-ellenesnek azokat a országokat, amelyek egy-egy kérdéseben nem követik a tagállamok többségét.

A jelentés fontos megállapításokat tesz az Alapjogi Charta alkalmazására vonatkozóan, kiemelve, hogy az ezt előmozdító nemzeti politikák hiánya a Charta rendkívül alacsony mértékű kihasználtságát eredményezi nemzeti szinten. Ebből egyenesen következik, hogy a nem megfelelő végrehajtás tulajdonképpen aláássa a Charta általános következetességét és hatékonyságát. A probléma tehát adott: a nemzeti szintű végrehajtás hiánya, a bíróságok eltérő értelmezési gyakorlata miatt a polgárok nagyon kevéssé érzékelik azt, hogy a Charta megvédi az alapjogaikat, ez pedig rendkívül szomorú hír az Európai Unió számára. A legtöbb feladatuk itt a tagállamoknak lenne, az uniós intézményeknek viszont el kell érniük, hogy komoly figyelmet fordítsanak erre a területe. Ebben a kérdésben is a hitelesség és a polgárok elvárásainak való megfelelés merül fel: nem elegendő megalkotni egy jogi dokumentumot, el kell érni, hogy a rendelkezései a gyakorlatban is érvényesüljenek.

In the context of the ever-growing discussions about the success of the integration process and the future of our Union it is useful to consider the possibilities and solutions offered by differentiated integration, all the more so because the Treaties themselves provide for the possibility for Member States to take different paths of integration.I agree with the idea reflected in the report, according to which even though differentiated integration may sometimes be required for the purposes of embarking on new European projects, this tool should be used pragmatically in order to ensure flexibility without undermining the general interest of the Union and the equal rights and opportunities of its citizens.I also agree with the contention that, although differentiated integration can be a solution to various stalemates originating in some national political circumstances, it should always be open to new Member States willing to join and should never lead to the creation of first and second-class EU Member States or to parallel institutions. This is why I supported the report.

ESF+I most welcome the report’s emphasis on the need to address rural poverty and the specific disadvantages of rural areas, such as an unfavourable demographic situation, a weak labour market, limited access to education and training services, or healthcare and social services.This is particularly important because: while in most EU countries there are no significant differences between urban and rural poverty levels, there are cases, such as that of Bulgaria and Romania, where the poverty rate is more than 20 percentage points higher in rural areas.Romania remains the country with the largest share of poor people and one of the least urbanised countries in the EU. World Bank and European Commission reports systematically point out gaping disparities between urban and rural areas in terms of physical, educational and social infrastructure and availability of opportunities.This is why I say that the ESF+ can be most useful if it is well adapted to the specific needs of all countries.

Mindenképpen üdvözlendő, hogy Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai, az ország integrációs folyamata során a Bizottság és az Európai Parlament is figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek helyzetére.Üdvözlöm, hogy a vélemény hangsúlyozza: a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő, és szorgalmazza a cselekvési terv teljes körű végrehajtását és az érdekelt felekkel való fokozott egyeztetést. Ugyanakkor számos kérdésben elismerjük a szerb hatóságok ezirányú tevékenységét, a kisebbségi jogok keretéről szóló döntő fontosságú jogszabályok elfogadását. A korábbi bővítés tapasztalatai viszont arra intenek bennünket, hogy ezen a területen nem csak a csatlakozás pillanatáig, hanem azt követően is szükség van a nemzeti kisebbségek jogainak uniós szintű biztosítására, hiszen az uniós tagság után visszalépés figyelhetők meg a kisebbségi jogok terén.Romániában például számos területen ez a helyzet: a meglevő jogszabályokat rosszhiszeműen értelmezik, egyes jogszabályokat egyáltalán nem alkalmaznak, a közösség vezetőit ügyészségi eljárásokkal megfélemlítik, a szerzett jogokat elveszik. Ha ez a folyamat nem áll le, a koppenhágai kritériumoknak való tíz évvel ezelőtti megfelelés elveszíti az értelmét. Fontos, hogy a bővítési folyamata során ezeket a tapasztalatokat figyelembe vegyük.

I support the creation of a comprehensive, permanent and objective EU mechanism for the protection of democracy, the rule of law and fundamental rights. I believe that a mechanism that is objective, fair and equally applicable to all Member States would reinforce our common values and benefit both our Union and our Member States.As I emphasised in my amendments to the EP resolution on an EU mechanism on democracy, the rule of law and fundamental rights, such a mechanism should fully cover respect for the rights of autochthonous national, ethnic and linguistic minorities, as the EU still lacks the much-needed legal instruments to protect the rights of such citizens.

Örömömre szolgált, hogy a tavaly elfogadott Strukturálisreform-támogató program létrehozására vonatkozó Foglalkoztatás ügyi bizottsági jelentésem után újra én lettem a program módosításának szakbizottsági felelőse. A 142,8 millió euró költségvetéssel létrehozott strukturálisreform-támogató program 2017. május 20. óta működik. Célja a tagállamok intézményi, igazgatási és növekedés-fenntartó strukturális reformjainak elősegítése azáltal, hogy szakértői támogatást nyújt az azt kérő nemzeti hatóságoknak.A nyújtott támogatás számos szakpolitikai területre terjed ki, mint például az oktatás és képzés, a munkahelyek létrehozására irányuló munkaerő-piaci politikák, a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi befogadás előmozdítása, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, közegészségügy és egészségügyi rendszerek. Az egyéb támogatási területek szintén erőteljes hatással vannak az EU-n belüli gazdasági és társadalmi kohézióra.A jelenlegi módosítás a program 80 millió Euróval való megerősítésére illetve a tagállamok Euró övezeti csatlakozásra való felkészülésének kifejezett támogatására vonatkozik.

Just as Turkey has started its contentious military offensive in the Kurdish—controlled Afrin region of Syria, the rights of Turkish citizens have also come under attack. In the past weeks more than 150 people have been detained across Turkey for expressing criticism against the Afrin operation. Among those arrested there are journalists, human rights defenders from EU—based NGOs, but also senior members of the Turkish Medical Association whom President Erdoğan called ‘terrorist lovers’.The latter only expressed an obvious truth, which is that every war causes serious physical, psychological, social and environmental health problems and leads to human tragedy. Also, they called for peace. This manifestation is considered as ‘terrorist propaganda’ in the assessment of the Turkish Government. In today’s Turkey not even doctors can draw attention to the consequences of war acts without losing their freedom.The EU should not watch silently this new wave of gross citizens’ rights violations.

Üdvözlöm a marrákesi szerződés átültetését az uniós jogba, időszerű lépés volt, és a vak, látássérült és nyomtatott szöveget használni képtelen uniós állampolgárok régi elvárása. A szerzői jogok által védett művek hozzáférhetősége – tekintet nélkül a határokra – természetes elvárás a vakok és látássérültek részéről, ezeknek a műveknek az esetében nem mérhetünk ugyanolyan mércével, hiszen esetükben más súllyal esik latba a szerzői jogok védelmének egyébként jogos igénye. Az Európai Unióban 30 millió ember számára könnyíti meg az életet ez a lépés, most a tagállamokon a sor, hogy mielőbb ültessék át az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogrendjükbe.

. – The rapid growth of platform companies can be looked at as a threat to working conditions, as an incredible economic opportunity, or both. One thing is sure: this new economy poses a great challenge to regulators in terms of adapting labour law or taxation systems. A big issue when dealing with platforms is the fact that they range from small local upstarts to giants such as Uber or Airbnb, which are present across the globe. Especially in such cases would it be extremely useful to have common European rules that do not stifle innovation, but at the same time protect the economy from unfair competition.In order for regulation to catch up with technology, we need strong research and wise policy-making. I hope that these reports bring us a step closer to these solutions.

. – Clear and ambitious targets for the phasing out of landfilling is a fundamental condition of transitioning towards a circular economy in which we reclaim as many resources as possible.However, when reducing landfilling we should incentivise waste operators and Member States to carry out infrastructural investments that are compatible with the long-term targets of such a circular economy. Replacing landfilling less by incineration and more by recycling and reusing waste should be an obvious objective – especially in case of Member States that have not yet developed their waste management infrastructure.This is why I am very worried by the recent discussions in the Romanian government about investing in three new high-capacity incinerators, while recycling rates in the country is at a dismal rate of 5% and the country is faced by an imminent infringement procedure.In this sense, I am glad that by calling for less incineration of recyclable waste, this house sends a clear message for such countries about the direction they should head in.

A terrorizmus finanszírozása kapcsán kiemelt kockázatot jelentő országok listájának összeállítása az Európai Bizottság feladata. El kell fogadnunk, hogy a feketelistára való felkerülés sokszor érzékeny információk elemzésének következménye, vannak helyzetek, amikor az átláthatóság követelménye nem érvényesíthető. Fontos alapelv kell legyen, hogy ne keverjük össze a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat az adózási bűncselekményeket elősegítő államokkal. Mindkettő elítélendő dolog, de veszíthet súlyából és nem tudja betölteni eredeti rendeltetését az előbbi lista, ha a bizonytalan besorolású adózási kockázatokat jelentő országokat is egy lapon emlegetjük azokkal az országokkal, amelyek területéről adott esetben terrorista tevékenységeket finanszíroznak.